Főmenű
Kilyénfalva a Gyergyó-medencei településekhez viszonyítva későn szerepel a feljegyzésekben. Első alkalommal Kilyénfalváról, mint önálló településről az 1616-os lustra tesz említést. A település nevét Kölönte Béla a Kilián, Gilián, Gellén németből átvett keresztnevének tartja. Egy másik, általánosabb körben elfogadott magyarázat szerint a latin Kylianus személynév magyarba átültetett, és hangváltozáson átesett formájából alakult ki a magyar Kilyén. A falut először 1567-ben említik Tekerőpatakkal együtt. Minden valószínűség szerint Kilyénfalva Tekerőpatak tízese volt. E két falu megjelenése Gyergyószentmiklós határában a szentmiklósi határból való kiválás kezdetét jelentette. A kiválás évszázadokon keresztül tartott. Az 1616-os Gyergyószéki lustrában már 39 családdal szerepel Kilyénfalva.
A leggyakoribb szabad székely családnevek a következők: Balázs, Pál, Simó, Székely, Szarka, Barcsy, Kovács, Czirják, Barabás, Barta. A gyalogos katonák sorában a Bicsak és Kovács családnevek szerepelnek. Feltehetően ezek a családok voltak a falu alapítói. Ma a Szarka névre egy dülő emlékeztet, míg a Simó, Barta és Székely családok leszármazottai mára kihaltak. A falu első lakosait a két szomszéd településből származó családok adták, Garda Dezső szerint Kilyénfalva a két szomszéd település népfölöslegéből alakult ki. A leggyakrabban előforduló családok közül az Egyed, Balla, András, Huszár, Elekes, Szász, Miklós, Péter, Péterdeák, Fehér elnevezésűek Újfaluból, a György, a Bálint, Fodor, Jakab, Benedek, Daradics nevűek Tekerőpatakról származnak. Péter Árpád szerint a Marthy család Kézdiszentlélekről, a Ferency és Kolumbán nevűek Gyergyószentmiklósról, a Kolozsiak és Borkák pedig távolabbi vidékekről származnak.
Gyergyókilyénfalva néven a helységet először 1702-ben említik. A román Chileni elnevezés 1913-tól ismert, majd az első világháborút követően került bevezetésre.
Forrás: Dr. Fodor Ferenc: Kilyénfalva, Marosvásárhely, 1955