1.1    Földrajzi fekvése

Tekerőpatak a Gyergyói - medence délkeleti részén, a Visszafolyó patak mentén terül el, dombos helyen nyolcszáz méter tengerszint feletti magasságban. Nevét a rajta átfolyó szeszélyes, össze-vissza tekergőző, szokatlan vízrajzi esetet képező Visszafolyó patakról kapta. A falu a visszafolyó-patak mellett fekszik, mely csermelynek tekervényes folyásától vehette a falu nevét.  Útjában a Magas Bükk patakával találkozik Gyergyószentmiklós határában, s indul a falu felé, hogy vizet biztosítson az élethez.
Az ivóvíz nagyon mélyen található, évszázadokon át nem volt ivóvize a falunak, a patak vizét használták mindenre.   Most is a faluban összesen csak tíz ivóvizes kerekes kút van, melyek mélysége 30-40 méter: Küpüs kút (jelenleg gémes kút), Botok dombi kút, Bokor kútja, Pap kútja (nem használják), György Ferenc kútja, Molnár János kútja, Horváthok kútja, Gál Sándor kútja, Halffter Ödön kútja, Gergely János kútja, Baróti kútja.

Kilyénfalva rövid története

Kilyénfalva a Gyergyó-medencei településekhez viszonyítva későn szerepel a feljegyzésekben. Első alkalommal Kilyénfalváról, mint önálló településről az 1616-os lustra tesz említést. A település nevét Kölönte Béla a Kilián, Gilián, Gellén németből átvett keresztnevének tartja. Egy másik, általánosabb körben elfogadott magyarázat szerint a latin Kylianus személynév magyarba átültetett, és hangváltozáson átesett formájából alakult ki a magyar Kilyén. A falut először 1567-ben említik Tekerőpatakkal együtt. Minden valószínűség szerint Kilyénfalva Tekerőpatak tízese volt. E két falu megjelenése Gyergyószentmiklós határában a szentmiklósi határból való kiválás kezdetét jelentette. A kiválás évszázadokon keresztül tartott. Az 1616-os Gyergyószéki lustrában már 39 családdal szerepel Kilyénfalva.

A leggyakoribb szabad székely családnevek a következők: Balázs, Pál, Simó, Székely, Szarka, Barcsy, Kovács, Czirják, Barabás, Barta. A gyalogos katonák sorában a Bicsak és Kovács családnevek szerepelnek. Feltehetően ezek a családok voltak a falu alapítói. Ma a Szarka névre egy dülő emlékeztet, míg a Simó, Barta és Székely családok leszármazottai mára kihaltak. A falu első lakosait a két szomszéd településből származó családok adták, Garda Dezső szerint Kilyénfalva a két szomszéd település népfölöslegéből alakult ki. A leggyakrabban előforduló családok közül az Egyed, Balla, András, Huszár, Elekes, Szász, Miklós, Péter, Péterdeák, Fehér elnevezésűek Újfaluból, a György, a Bálint, Fodor, Jakab, Benedek, Daradics nevűek Tekerőpatakról származnak. Péter Árpád szerint a Marthy család Kézdiszentlélekről, a Ferency és Kolumbán nevűek Gyergyószentmiklósról, a Kolozsiak és Borkák pedig távolabbi vidékekről származnak.

Gyergyókilyénfalva néven a helységet először 1702-ben említik. A román Chileni elnevezés 1913-tól ismert, majd az első világháborút követően került bevezetésre.

Forrás: Dr. Fodor Ferenc: Kilyénfalva, Marosvásárhely, 1955

Gyergyóújfalu története


1.    Földrajzi fekvése:

Gyergyóújfalu  (Suseni, Hochfeld) Gyergyószentmiklóstól délnyugatra, az északi szélességi 46° 38’, és a keleti hosszúsági 25° 36’ körök találkozási pontjánál fekszik. A település a Visszafolyó patak mentén észak-kelet, dél-nyugat irányban, középső része nyugat-kelet irányban, míg a déli része észak-déli irányban terül el. Utóbbi részeket a Maros szeli át. A marosmenti területek tengerszint feletti magassága 748 méter, a központi területeké 756 méter. A község nyugati szomszédja Gyergyócsomafalva, északon Kilyénfalva, keleten pedig Vaslábbal határos. A mezei és erdei területek révén Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Zetelaka és Varság községekkel is szomszédos.